A zsákmány

Az a mondás járja, hogy a feketetói vásárról senki nem tér haza vásárfia nélkül. És nem hiába:







Egy tál, egy fotókeret és egy párnahuzat jött haza velem idén. A párnahuzat a kedvencem: régi, háziszőttes ingek ujjából készült. Ajándéknak vettem, nagyon-nagyon messzire fog utazni. A hölgyet pedig, aki készítette, meg fogom keresni minden vásáron :)

Feketetói Vásár 2010

Idén sem hagyhattuk ki a minden október második hétvégéjén megrendezett körösfeketetói vásárt (Nagyváradtól Kolozsvár fele félúton). Bár minden évben egyre több a bóvli és a hamu, a hangulata megmaradt (azért 1815-ben biztos nagyon más volt a népi mesterségek vására :D), talán a minden évben visszatérő árusoknak és vásárlóknak köszönhetően. A rengeteg MINDEN között lapulnak még kincsek, ha ügyesen keres az ember, vagy éppen szerencséje van rájuk lehet lelni.
Hogy mit NEM lehet ott találni? Ez jó kérdés... Mert minden van: zöldség, gyümölcs, körhinta, mézeskalács, régi csizma, pálinka, régi és új háziszőttes, tulipános és antik bútor, hamisított bármi és akármi, autó akkumulátor, régi és új régiségek... egyszóval minden amit el lehet vagy el sem lehet képzelni.
És igen, HANGULAT! De azt nem lehet szavakban, se fotókban elmondani. Már csak azért is érdemes elmenni :)













Még több fotót láthattok ITT.
Jövőre ugyanekkor, ugyanitt :)