Ollóőrök / Scissors Fobs

Egy a drága Barátnőmnek és egy szerény személyemnek:

One for my dearest Friend and one for myself:

Emlékeztető / Reminder

Október 4.-én délben eldől kihez költözik a készlet meg az apró meglepi!
On October the 4th, at noon, we will find out who wins the kit and the small surprise!

Az apróság már félig elkészült, de mivel személyre szóló lesz, az utoló öltésekkel és összeállítással megvárom a sorsolás eredményét :) Addig is, itt egy kis kedvcsináló kukucs:
The surprise is almost done, but as it's going to be personalized, I'm waiting with the very last stitches and finishing until we have the results of the drawing :) Until then, here's a small peek at it:

Repetitio mater studiorum est

Egy picit kissebb, ugyanazokkal a fonalakkal, sűrűbb és barnásabb árnyalatú vászonra készült.
A tiny bit smaller, using the same threads, on a beige, 32 count linen.

Óriásgyűszű? / Giant thimble?

Vagy inkább egy icuri-picuri kincs:
Or maybe just a tiny little treasure:

(Rose Treasure by The Victoria Sampler, stitched on 28ct Platinum Cashel Linen with DMC Blanc and DMC Perlé no.8)

Folytatás következik...
To be continued...

Csipetnyi levendula / A Pinch of Lavender

Ennyit sikerült házilag megszárítani az idén. De jövőre már időben és nagyban gondolkodom, ezért volt szükség erre a (nem is olyan) kis levendulás zsákra lévendőre :)
Is all I managed to dry this year. To make sure that I am better prepared for next year's crop, here is this (not too) small lavender sachet to be :)







A minta INNEN.

Kis kertészemnek / Little Miss Green Fingers

Rengeteg munkája van a kertben, így ösz elején.
Has so much work to do in the garden, now that autumn is here :)

Szeretném... / I would like to...

... elajándékozni a készletet amit a kiállításon nyertem:
... give away the kit I received as a prize at the exhibition:

A készlet a mintát és a fonalakat tartalmazza. Ha szeretnétek megkapni, csak egy hozzászólást kell hagynotok ezen bejegyzésemnél, október 4.-ig. És hogy az ajánlat ne legyen túl "száraz", a csomagban lesz majd egy kis saját készítésű meglepetés is :)
The kit contains the pattern and flosses. If anyone would like to have it, all you have to do is leave a comment to this post until the 4th of October. The winner will also receive a little hand made surprise :)

Sok szerencsét!

Good luck!

Szeptember 23.-án / On the 23rd of September

Lee sorsolni fog!

Ezeket a szépséges készleteket lehet nyerni nála:

Lee is drawing a winner of these beautiful kits!

Dioklecianus nyomában

azaz Splitben jártunk ma.

Romokra másztunk:

Római katonákkal is találkoztunk de nagyon nehéz feladatnak minősült lencsevégre kapni őket :)

Nagyot sétáltunk és ettünk... lakkát és... fagyit...


További fotók ITT.

Sára nyaral - folytatás

- Megyünk csúszdázni, igen, jó lesz!
- Jól van, megyünk, de csak ha megígéred, hogy nem verekedsz.
- Nem!
- Akkor nem megyünk csúszdázni.
- Jó, megyünk sétálni, igen, jó lesz!
- ...

- Sála eszik lakkát edül, kicsi villával. (Aki nem tudja mi az a lakka, kérdezze meg psagettit - nem, ezt sem írtam el) Lakka fél. Lakka fél kutyától. Lakka félni kell nem. Lakka bátol. Megeszlek, jó?

- Sálának van szemügője nap. (És Anyának is fel kellett próbálnia :D)

És megvilágosodtunk idegen nyelv ügyben is:
- Köszi - fenkjú - szia - bájbáj. - bájosan integet is mellé.

Fotók - mert mégis van letöltő kártya, mivel apa csomagolt de elfelejtette... - ITT

Egy kis magyarázat, a macis-vizes képhez: első este, még a letenyei szálláson, szempillantásnyi idő alatt megtalálta a bidét, megengedte a vizet és megfürdette az alvópajtás macit... is... Apa pedig fotózott :D

Sára nyaral

- Sára, milyen fagyit kérsz? - mert, mint múltkori bejegyzésemből kivehető volt, a fagyi az finom, a fagyi az kell - Epreset vagy csokisat?
- Eplescsokis, igen, jó lesz! (a válaszhoz tessék odaképzelni a bősz és türelmetlen bólogatást)

Magyaráz magának csúszdázás közben: "Sála mászik edül, kapaszkod, igen, hallod, lépsz fokla minden, vigyázz, kopi fejed kibújt, csucsíííííík! Mégmégmég!!!"

Lekevert egyet egy kisfiúnak mert két lépcsőfokkal utána mászott a csúszdára... Nagy sírás-rívás közepedte elvonultunk a játszótérről... Büntetésképpen kiharapott egy darabot az orcámból...

Zuhogó esőben, sátor alatt vacsoráztunk, elmenni még nem lehetett, így szórakoztatni próbáltuk a gyereket. Könnyen ment: énekeltem (mindenki javára halkan) a HoppJuliskát ő pedig felállt a padra és táncolt. Mire elállt az eső, minden nemzetiségű jelenlévő és a környéken sétáló turista kívülről tudta a nótát. Meg azt is, hogy "Megy a gőzös"...

Szerinte minden pincért "Fenkjú"-nak hívnak: "szia, fenkjú, hol az ebéd?" vagy "fenkjú, hozza csokis palacsitánt Sálának"

Az ebédnél lelopta a szomszéd asztalról a kenyeres kosarat... Hozzátartozik a történethez, hogy az asztal körül emberek ültek, a kosárban pedig kenyér volt ...


Természetesen a fényképezőgép letöltő kártyája otthon vigyáz a lakásra, így képeket egyelőre mégsem tudok mutatni.